Veronika finálé

Az iwiwre és a facebookra érkezett kommentek  nagy részben ugyanazt a véleményt tartalmazzák, ezért közülük csak kettőből idézek. Éva szerint „ A döntés annyira valószìnű, hisz minden normális nő a biztonságot és a státuszt választja[...] és hát Vittoriót illetően... lévén, hogy már akkor berzenkedett, hogy jogi diplomával recepciós, hát simán halálra ìtélt kapcsolat.” Ìgy a pontot Stefanóra rakta.

 Attila szerint pedig „ A nők egytől egyig egyformák. Melyik férfi (az eredeti változatban más szó áll, de mivel nem éppen szalonképes, megváltoztattam) kábìtja magát azzal az illúzióval, hogy megnyeri a csatát egy gazdagabb hapsi ellen?” . Szóval, nagy részben Stefánót kiáltották ki nyertesnek. Viszont Veronikát nem lehet éppen „normálisnak” nevezni.
Megnyugodva és határozottnak láttam őt második alkalommal. És ki vagy mi mellett döntött?

-         Nézd- mondta- mindent fontolóra vettem. Nem engedtem senkinek, hogy befolyásoljon, saját magam hoztam meg a döntést. És magam mellett döntöttem. Fontosabbnak találom per pillanat a karriert, ezért elfogadtam egy Fodor kollegája által felajánlott állást. Brüsszelben fogok dolgozni parlamenti képviselő asszisztenseként. Ez az én világom, csak ebben érzem jól magam.

-         És a két vőlegény?- kérdeztem meglepődve.

-         Az interkultúrális kapcsolatok szerintem nem működnek. Más az életfelfogás, más a nevelés. Látnál te engem háziasszonyként pörgetni a napokat? Ezt nem nekem találták ki. Egyszer már megégedtem magam, mikor azt hittem, hogy a szerelem bárminél fontosabb, még egyszer nem fogom elkövetni ugyanazt a hibát. Látod, az élet bebizonyìtotta, a szerelem jön és megy.

-         Nekik már tudtukra adtad döntésed?

-         Persze, és csak abban tudok reménykedni, hogy majd megértik miért teszem azt amit teszek.

-         De a gyűrűket még mindig hordod.

-         Megszokásból- nevetett a lány.- s ha valaki nem hinné, bizonyìtéknak szolgálhat, hogy nem csak a férfiak lehetnek gazemberek. Hogyha adódik rárakom majd a harmadikat is.